TK/TK079 - át a szigeten északra

Erre a napra csak egy gyors aktiválást terveztem, ugyanis ekkor települtünk át a sziget DK részéről az ÉNY-re, így útközben gondoltam felszaladni a San Servianora. A térkép szerint néhány száz méterre megközelíthető egy hegyi úton, ahonnan kb. 100m szintemelkedés van csak. A GPS topo térképe segítségével ki is néztem a kedvező irányt, ahonnan viszonylag lankás ez a 100m.
Megérkezve sem tünt keménynek a dolog. A várt kopasz, sziklás terület helyett viszont egyenletesen zöld fogadott minket. Na -mondom- kinőtt a fű időközben.
De nem.
Tiszta drótszerű cserje volt a hegyoldal.
Tetézte a bajt, hogy az új GPS-ben egy laza mozdulattal kitöröltem az összes waypoint-ot, azaz az összes csúcskoordinátát is. Végülis volt térképünk, úgyhogy nekivágtunk.

Hát nem volt egy élmény. Átküzdöttük magunkat a gerincre, ahol kissé kövesebb volt, így el is jutottunk egy csúcsra. A gond az volt, hogy a hegy mögött egy másik bukkant elő, ami ráadásul magasabb volt. Aztán -hogy teljes legyen az öröm- valahonnan elkezdett esni az eső.
Szó szerint "valahonnan", mert csak egy bárányfelhőcske utazott át felettünk, ami már szinte el is tünt.
Mindenesetre bőrig áztunk.

Mikor vége lett az esőnek, gyorsan küldtem egy  kör sms-t, hogy tudna-e valaki küldeni erre a csúcsra adatokat.
Szerencsére HA5CQZ Zoli éppen gép mellett volt, így kiderülhetett, hogy rossz csúcsra mentünk.
A másik kell nekünk.
Úgyhogy maradt a völgybe le - hegyre föl játék.

A megfelelő csúcson találtunk valami régi kőház romot, így volt mire pakolni. A nap sütött, így nem  nagyon izgatott az átázott ruha.
Ismét 30m-en kezdtem, viszont gyorsan elfogytak az állomások, így maradt idő SSB-re is.
Végül összejött OK1AWU Prágából, F6EZV Párizsból és egy német állomás valahonnan a birodalomból.













Mivel volt még kocsikázni való, viszonylag gyorsan pakoltunk.